|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Bajusz Katalin 2004. október 26.Visszautasították a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) aláírásait. Az MPSZ képviselői felháborítónak tartják, amiért az ügyészség beavatkozott a politikai életbe, és úgy vélik, minderre azért volt szükség, hogy megfélemlítsék azokat, akik másképp gondolkodnak, mint az RMDSZ. Az MPSZ vezetői törvénytelennek tartják, hogy a KVI kiadta az RMDSZ-nek az MPSZ-t támogató aláírások listáját. A listák birtokában az RMDSZ több támogatótól is számon kérte aláírását. Szilágy megyében az RMDSZ tisztségviselői több aláírót is felkerestek és faggatták őket. Az MPSZ értesülései szerint például a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Seres Dénes szenátor személyesen telefonált Erdei Józsefnek, akitől számon kérte aláírását. Bajusz Katalin nagyenyedi RMDSZ elnökségi tagot az RMDSZ megyei választmányi gyűlésén elítélték aláírásáért. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke hazugságnak nevezte azt az állítást, miszerint munkahelyük elvesztésével fenyegettek volna meg több személyt az MPSZ-támogató listát aláíró nagyenyediek közül. Annak láttán viszont, hogy a helyi RMDSZ egyik oszlopos tagja az MPSZ-nek gyűjt aláírásokat, igenis összehívták a választmányt az ügy tisztázása végett, a jelenlévők pedig elítélték Bajusz Katalin akcióját. Seres Dénes szenátor, RMDSZ-elnök szerint semmilyen megfélemlítő akció nem indult Szilágy megyében, de tisztázni kellett, hogy azok az RMDSZ nyilvántartásában szereplő tagok, akik aláírták az MPSZ-t támogató listákat, továbbra is a szövetség tagjainak tartják magukat. Arra a kérdésre, hogy honnan származtak az aláírókra vonatkozó információk, Seres szenátor elmondta: elsősorban belső MPSZ-körökből, illetve a választási iroda RMDSZ-es tagjától, aki szintén megjegyzett néhány nevet. /Székely Kriszta: Többen nem ismerik el aláírásukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2004. október 27.Okt. 23-a tiszteletére, nagyszabású emlékünnepséget szervezett a nagyenyedi EMKE a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Dávid Gyula tartott előadást. Dávid Gyula, aki maga is ült, éppen 7 évet, előadásában alapos történeti áttekintést adott az 1956-ot közvetlenül megelőző időszakról, amikor a Bolyai Egyetemet és később a Magyar Autonóm Tartományt megszüntették , az erdélyi magyarságot jogaiban korlátozzák. A perek és ítéletek a megfélemlítés részét képezték. Ennek az eredménye volt az a teljes bénaság, ami az erdélyi magyarságon sokáig eluralkodott. A megjelentek hangfelvételről élvezhették Illyés Gyula saját előadásában Egy mondat a zsarnokságról című költeményét, majd Bajusz Katalin óvónő előadta Márai Sándor Mennyből az angyal című versét. /Bakó Botond: Nagyenyed. "Három ember már egy szervezet volt".= Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./2005. február 19.Az Áprily-estek sorozat keretében Józsa Miklós irodalmár február 17-én a kétszáz éve elhunyt Csokonai Vitéz Mihály életművét méltatta a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Az előadást Bajusz Katalin óvónő felolvasásai fűszerezték. /T. A.: A legbujdosóbb Magyar. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./2006. január 14.Hat évvel ezelőtt Csombordon 7 kisgyereket a szüleik mindenáron magyarul akartak tanítatni. Kemény harcok árán kineveztek a faluba egy magyar óvónőt, s adtak egy 12 négyzetméteres kamrát, tanteremként. Három év múltán az óvónő és a szülők önerőből, saját kezűleg építettek egy tágas, világos, faragott ajtós termet. A megyei RMDSZ adott 15 millió lejt, a polgármesteri hivatal meg építőanyagot. Összeállt a falu és felépült a magyar óvoda. A berendezést, tanszereket, játékokat szintén a szülők vásárolták, Bajusz Katalin óvónő felhasználta kapcsolatait Nagyenyedtől Szekszárdig. A kierőszakolt óvoda azóta is él, virágzik, gyarapszik. Jelenleg 17 óvodás van, mondta Bajusz Katalin óvónő. Naponta közösen étkeznek a gyerekek, a szülők rendre hozzák, kinek mije van. /Takács Ildikó: Boldog születésnapot, óvó néni! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./2009. április 23.Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban mutatták be Szász István Tas Beszédes hallgatás, vagyis a hitel című könyvét. A szerzőt méltatta Csávossy Gyögy, életrajzát Józsa Miklós, a Bethlen Gábor Kollégium nyugalmazott tanára ismertette, verseit Bajusz Katalin művésznő szavalta el. A könyv szerzője Erdélyből települt át Magyarországra, előtte gyakorló orvos volt Tompaházán, Csombordon, Nagyenyeden és Kolozsváron. Orvosi pályája mellett bekapcsolódott az egészségpolitika és a publicisztika világába is. Nevéhez fűződik az orvosi kamara megalakítása, lapokat, folyóiratokat alapított. Szász István Tas Nagy Pál vásárhelyi irodalomtörténész szavaival: „A gyógyító szavak tollforgató doktorává vált, prózában és versben egyaránt”. Írásai főként az Erdélyi Naplóban, az Átalvetőben és más irodalmi folyóiratokban jelentek meg. Leányfalvi lakásában az író elkészítette a Hitel folyóirat múzeumát. /Érsek Attila: Könyvbemutató Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./2013. november 12.Magyar Kulturális Napok NagyenyedenNagyenyedi Magyar Kulturális Napokat szervez november 13. és 17 között a Fehér megyei RMDSZ, a Dr. Szász Pál Egyesület, Bethlen Gábor Alapítvány és az Enyedszentkirályi Református Egyházközség. A programsorozat november 13-án, szerdán kiállításmegnyitóval kezdődik 17 órakor a helyi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Az érdeklődők Holányi Julianna Magyar végváraink ünnepén című tusrajzsorozatát tekinhetik meg ez alkalommal. Megnyitóbeszédet mond: Simon János református lelkipásztor. November 14-én, csütörtökön Áprily-est kezdődik 17 órakor ugyancsak a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban a rendezvény keretében. Az Áprily-estek emlékkönyvet Nagy Miklós Kund újságíró, szerkesztő, műfordító és Papp Annamária újságíró, a Szabadság munkatársa mutatja be. Fellép: Bajusz Katalin és a Bethlen Gábor Kollégium Collegium Gabrielense együttesének zenekara. November 15-én, pénteken 10 órakor kezdődik a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház új szárnyának avatóünnepsége, majd 11 órakor harmadik alkalommal szerveznek szórványkonferenciát a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében. November 16-án, szombaton szüreti bállal folytatódik a program a nagyenyedi LUK étteremben. Muzsikál a Kéknefelejcs együttes, fellép a marosgombási néptáncegyüttes. November 17-én, vasárnap Enyedszentkirályi Nappal zárul a rendezvénysorozat. 11 órakor az enyedszentkirályi református templomban kezdődik istentisztelet. Igét hirdet Ladányi Péter Sándor református lelkipásztor. Fellép a Collegium Gabrielense együttes zenekara Kelemen Ferenc irányításával. 16 órakor az enyedszentkirályi református gyülekezeti teremben Enyedszentkirály monográfiáját mutatja be Györfi Dénes nyugalmazott könyvtáros. Ezt követően régi enyedszentkirályi fényképekből nyílik kiállítás. Szabadság (Kolozsvár) 2017. március 4.Szilágysági hangulatok színekben, formákban, zenébenAz Apáczai Galériában állították ki munkáikat Szilágy megyei képzőművészek Színvonalasnak, érdekesnek, összetettnek nevezte Székely Géza képzőművész-tanár az Apáczai Galériában csütörtökön megnyitott, Szilágysági reflexiók című tárlatot, amelyen Szilágy megyében élő, dolgozó és alkotó művészek állítottak ki munkáikból. A kiállítás része annak a projektnek illetve elképzelésnek, hogy a galéria programjaiba bevonják a líceum képzőművészeti osztályának diákjait, órákat tartanak ott, boncolgatják, megbeszélik az alkotásokat. Ezáltal közelebb kerülnek – adott esetben – a Szilágyság arculatához, megismerhetik ennek a tájegységnek a kincsestárát, magyarázta Székely Géza, hozzátéve, hogy a galéria tárlatai természetesen sosem öncélúak, esztétikai élményként mindig igen megragadóak a látogatók számára. A tárlaton munkáikkal részt vevő képzőművészek – Adorjáni Ilona, Bajusz Katalin, Horváth Levente, Keresztes József, Rózsa Róbert, Sepsi József, Simonfi Tímea, Szabó Attila, Szabó Vilmos (1942–2009), Vári Váncza Edith – alkotásait Szabó Attila képzőművész, muzeológus mutatta be és méltatta röviden. A kiállítás a Szilágyságra összpontosít nem csak témában, hanem a tíz képzőművész révén is, akik ott élnek és alkotnak, noha nem mind ennek a tájegységnek a szülöttei. Azonban nem annyira az életrajzi háttér a fontos, hanem a képi világ – magyarázta a muzeológus, kiemelve és ráirányítva a figyelmet mindegyik alkotó esetében pár jellemző motívumra, stílusra: a színvilágra, a népi hagyomány követésére, fény és árnyék érzékletes festésére, a félelem és fájdalom drámai megjelenítésére emberi alakokon keresztül, az anyaság motívumára, a fafaragásokban megmutatkozó egyfajta szakralitásra. A megnyitón nem csak a képzőművészeti alkotásokkal, hanem zenei momentumokkal is sikerült szilágysági hangulatot teremteni: Horváth Levente hagyományos hangszereken, dorombon és furulyán játszott, Szabó Attila citerázott, Gáspár Anna népdalokat énekelt, Székely Géza pedig elszavalta Hervay Gizellának a Szilágysági Szent Johanna című versét. Újvári Ildikó Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
